Értékpapírok
Értékpapírokba történő befektetés
Némely adósok, mint az állam, a bankok, a vállalkozások kötvényeket bocsátanak ki annak érdekében, hogy tervezett befektetéseikhez pénzt vonjanak be azoktól a befektetőktől, akiknek szabad pénzeszközeik vannak. A kötvények tulajdonosát hitelezőnek nevezzük. Az adós, azaz a kibocsátó, kötelezi magát a vevővel, azaz a hitelezővel szemben a kapott tőke utáni kamatfizetésre és a tőke visszafizetésére.
A tőke kamatozása, a visszafizetés (törlesztés) időpontja és árfolyama előre rögzítésre kerül. Az árfolyamingadozásnak nincsen jelentősége, amennyiben a befektető az értékpapírjait a törlesztés időpontjáig megtartja.
A kötvények rendes piaci körülmények között mindig értékesíthetőek. Egy kötvény kockázata a hitelezőtől, pontosabban annak fizetőképességétől, más szóval „bonitásától" függ. Például egy osztrák államkötvény jobb kockázati besorolással rendelkezik, mint a fejlődő országok vagy a vállalatok a kötvényei.
A jelzáloggal fedezett hitellevelek olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek fedezetét telekkönyvben bejegyzett biztosítékkal (ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal) rendelkező finanszírozások biztosítják.
A közületi hitellevelek olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek fedezetét az osztrák állam területén található közületi intézményeknek nyújtott kölcsönök, valamint olyan kölcsönök biztosítják, melyekre az osztrák állam területén található közületi intézmények felelősséget vállnak.
Mivel a jelzáloglevelek és a közületi hitellevelek esetében van egy fedezeti tartalék, ezért esetükben fedezett értékpapírokról (covered bonds) beszélhetünk.
Ezek az értékpapírok alkalmasak gyámhivatal által kezelt összegek befektetésére is.
Jelzáloglevelet és közületi hitellevelet csak erre feljogosított pénzintézet - köztük a Bank Burgenland AG - bocsáthat ki.
A tőkegarantált kötvényeknek gyakran nincsen, vagy nagyon alacsony a kamatozásuk. A tőkegarancia mértéke elérheti ill. meg is haladhatja a 100%-ot. Egyéb kritériumaik megegyeznek a hagyományos kötvényekével.
A tőkegarantált kötvények esetében a hozam a tőketörlesztéskori magasabb árfolyamból, illetve az éves kamatfizetésekből származik.
A tőkegarantált kötvények alapját képezhetik pl. befektetési alapok, indexek, nyersanyagok, nemesfémek, stb. A tőkegarantált kötvények vásárlásával lehetőség nyílik olyan befektetésekből részesedni, amelyek az aktuális tőkepiaci befektetéseknél jóval magasabb hozam elérését teszik lehetővé.
A részvénytársaságok azért bocsátanak ki részvényeket, hogy saját tőkét gyűjtsenek. A részvények vásárlói (azaz a részvényesek) ezáltal részesedést szereznek a vállalat alaptőkéjében, és részesedésük mértékében vállalják a vállalkozás üzleti kockázatát. Egy részvény árfolyamát különböző tényezők befolyásolják: a vállalat és az ország gazdasági helyzete, a világgazdaság növekedése, a részvénypiacok,...
A részvényes a tőzsdei árfolyamingadozások kockázatának is ki van téve. Részvényével magas árfolyamnyereséget érhet el, kedvezőtlen esetben azonban magas árfolyamveszeteséggel is számolnia kell. Részvényekbe hosszú távra ajánlott befektetni. Ideális esetben a részvényes olyan pénzügyi helyzetben van, hogy egy esetleges tőkeszükséglet miatt nem kell részvényeit adott időpontban kedvezőtlen árfolyamon értékesítenie.
Ajánlott oldalak:
Az ingatlanalapok egy társaság elkülönített ingatlanvagyonát jelentik, amelyben a befektetők részvételi jegyek, részvények és befektetési jegyek formájában szerezhetnek részesedést. A befektető már viszonylag alacsony összegek befektetésével részesülhet jövedelmező, különböző helyeken található ingatlanvagyonból.
Egy másik előny, hogy a befektetett tőke az ingatlanrészesedések értékesítésével jelentősen könnyebben és gyorsabban áll rendelkezésre, mint a közvetlen befektetés esetében. Az alapok lehetnek osztalékfizetők (amelyek az értéknövekményt rendszeresen kifizetik), vagy felhalmozók (az értéknövekmény újbóli befektetése által), amely társasági formától függően adózási előnyökhöz vezethet.
Fix kamatozású kötvény, amely esetében a kibocsátó (adós) választhat, hogy a megvásárolt névértéket pénzben fizeti vissza = „cash", vagy a kibocsátási feltételekben pontosan meghatározott módon és mennyiségű részvénnyel ="share" törleszti.
A törlesztés módjának kiválasztása a visszafizetés napján aktuális részvényárfolyamtól függ. A kibocsátó részvénnyel törleszt, amennyiben a kibocsátás időpontjában meghatározott számú részvények értéke a törlesztés időpontjában alacsonyabb a kötvények névértékénél.
A befektető kockázata tehát abban rejlik, hogy a részvények értéke az esedékesség napján a visszafizetési érték alatt található, és ezért (az adott pillanatban) veszteséget könyvelhet el. A termék vonzereje a hagyományos befektetési formákhoz képest jelentősen magasabb kamatozásában rejlik.
Az opció egy jövőbeni teljesítésről szóló szerződés. Az opció vásárlója jogot szerez arra, hogy egy bizonyos értékpapírt vagy árut (pl. részvényt) egy adott időintervallumon belül egy előre meghatározott áron megvehessen (=CALL opció) vagy eladhasson (=PUT opció). Ennek a jognak a megszerzéséért a vevő opciós díjat fizet.
Egy opció értékesítője kötelezettséget vállal arra, hogy egy bizonyos értéket egy adott időintervallumon belül egy előre meghatározott áron elad (=CALL opció) vagy megvesz (=PUT opció). Ennek a kötelezettségnek a vállalásáért opciós díjat kap. Az opciókkal egyrészt lehetőség nyílik a különböző részvény-, piac- vagy árfolyamtrendekre való spekulációra, másrészről az opciók alkalmasak meglévő részvény-, deviza- vagy egyéb pozíciók bebiztosítására.
Beszélhetünk többek között részvény-, index-, deviza-, kamatopciókról.